I. T�rt�nelmi �ttekint�s – A reformkori Magyarorsz�g......................................... 3

I. T�rt�nelmi �ttekint�s – A reformkori Magyarorsz�g

1. Gazdas�g nyugat-eur�pai mint�k nyom�ban

               A nap�leoni h�bor�k puszt�t�sai elker�lt�k haz�nkat, s�t, a megn�vekv� gabonakereslet pozit�v hat�ssal volt az orsz�g gazdas�g�nak 90%-�t ad� mez�gazdas�g fejl�d�s�re.

A 19. sz�zad els� fel�ben jellemz� termesztett n�v�nyek a b�za, rozs, kukorica, burgonya �s a cukorr�pa. Az �llattart�sban a tejtermel�s szempontj�b�l fontos szarvasmarhatart�son k�v�l megjelent a sert�s- �s juhteny�szt�s.

A n�vekv� term�nykivitellel p�rhuzamosan ter�letn�vel�sre volt sz�ks�g mocs�rlecsapol�s, foly�szab�lyoz�s, erd�irt�s �ltal.

               A marad�k 10%-ot kitev� iparban a c�hek �s a paraszti h�ziipar mellett a vas-,textil-, ker�mia-, �veg- �s pap�riparban megjelentek a manufakt�r�k. A sz�nb�ny�szat fellend�l�s�nek k�sz�nhet�en a hazai gy�ripar is fejl�d�snek indult.

               Az �rusz�ll�t�s 1846-ig, az els� vas�tvonalak ki�p�l�s�ig, f�leg v�zi �ton folyt nem utols�sorban a foly�szab�lyoz�sok miatt.

               A kereskedelem meg�l�nk�l�se a p�nz�gy fejl�d�s�nek is kedvezett: 1840-ben megny�lt az els� takar�kp�nzt�r, majd 1842-ben l�trej�tt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. (A hitelfelv�telt azonban az �sis�g t�rv�nye akad�lyozta.)

2. Lassan polg�rosod� t�rsadalom

               A reformkori Magyarorsz�g lakoss�ga 13 milli� f�, a n�ps�r�s�g viszont alacsony volt. A h�bor� �s a koleraj�rv�nyok miatt a hal�loz�si ar�ny igen magas volt, a n�pess�g sz�ma azonban a rom�n, ruszin �s zsid� bev�ndorl�k miatt nem cs�kkent jelent�sen. Az orsz�gban a magyars�g �s a nemzetis�gek sz�zal�kos ar�nya 40:60 volt.

               A mez�gazdas�g t�ls�lya a t�rsadalom �sszet�tel�ben is megmutatkozott. A 19. sz�zad elej�n a magyar t�rsadalom a k�vetkez� r�tegekre tagol�dott: nagybirtokoss�g, k�z�pbirtokoss�g, kisbirtokoss�g, differenci�l�d� jobb�gys�g, v�rosi polg�rs�g, nemesi �s honor�cior �rtelmis�g.

A nagybirtokos r�teget mind�ssze 150-200 csal�d alkotta, akik birtokaik fejleszt�s�re t�rekedtek. Szakk�pzett gazdatisztekkel dolgoztak, �s a legkorszer�bb technik�kat alkalmazt�k.

A k�z�pbirtokosoknak nem volt p�nz�k moderniz�l�sra. �k �lltak a polg�ri �talakul�s �l�re.

A kisbirtokos r�teget 30 ezer f�ld n�lk�li nemesi csal�d alkotta, akiket bocskoros vagy h�tszilvaf�s nemeseknek is neveztek. Annak ellen�re, hogy sokan teljesen elad�sodtak, �s szavazataik elad�s�val pr�b�ltak p�nzhez jutni, el�jogaikhoz �s a nemesi k�ls�s�gekhez ragaszkodtak.

A jobb�gyok jogi helyzete a k�z�pkor �ta v�ltozatlan maradt.

A v�rosi polg�rs�g mind�ssze a t�rsadalom 10%-�t tette ki. Tagjai nem rendelkeztek jelent�sebb politikai jogokkal.

Az �rtelmis�g sz�ma igen csek�ly volt, politikai mozg�ster�k azonban egyre sz�lesedett.

3. A Habsburg Birodalom – magyar rendek

               A magyar rendek �s az uralkod� k�z�tti viszony a 19. sz�zad elej�n megromlott. Ez a folyamat ugyan m�r II. J�zsef (1780-1790) idej�n elkezd�d�tt, de az ellent�tek ki�lez�d�se igaz�n az 1800-as �vekben tapasztalhat�.

               1811-ben p�ld�ul a pap�rp�nz �rt�ke 1/5-�re cs�kkent, ami�rt a rendek az uralkod�t tett�k felel�ss�. Ez�rt I. Ferenc 1815-t�l ny�ltan a magyar rendis�g megt�r�s�n munk�lkodott: mell�zte az orsz�ggy�l�st, 1821-ben visszamen�leg k�vetelte a megy�k �jonch�tral�k�t, 1822-ben elrendelte az ad� ez�st p�nzben t�rt�n� beszed�s�t. Int�zked�sei azonban sorra megbuktak a megy�k ellen�ll�s�n, ez�rt 1825-ben k�nytelen volt �sszeh�vni az orsz�ggy�l�st, ahol a rendek megszavazt�k, hogy ad�t �s katon�t a kir�ly csak a h�rom�venk�nt egybeh�vand� orsz�ggy�l�s megaj�nl�s�ra szedhet, tov�bb� gr�f Sz�chenyi Istv�n kezdem�nyez�s�re megalakult a Magyar Tud�s T�rsas�g.

               A konfliktusoknak azonban kor�ntsem volt v�ge: az 1832/36-os orsz�ggy�l�sen felmer�lt a k�rd�s, hogy az 1830-ban magyar kir�lly� koron�zott (egy�bk�nt az uralkod�sra teljesen alkalmatlan) Ferdin�ndot hogyan sz�l�ts�k meg. Ugyanis osztr�k cs�sz�rk�nt az I. Ferdin�nd nevet viselte, magyar kir�lyk�nt viszont hivatalosan V. Ferdin�ndnak kellett nevezni. B�csben hat�rozottan az I.-t t�mogatt�k, ami azonban a De�k vezette als� t�bla tiltakoz�s�t v�ltotta ki, mivel ez azt jelentette, hogy Magyarorsz�got al�vetett tartom�nyk�nt kezelik. Ez a szembeszeg�l�s eredm�nyezte a Metternich �llamkancell�r nev�hez f�z�d� �n. udvari terrorizmust, melynek sor�n az osztr�k korm�ny fels�g�rul�si perekkel igyekezett akad�lyozni a magyar reformmozgalmat.

               V. Ferdin�nd meg�t�l�se mindezek ellen�re pozit�v volt haz�nkban, hiszen felett�bb enged�kenynek bizonyult. �pp ez�rt fogadt�k elutas�t�an I. Ferenc J�zsef tr�nraker�l�s�t. Az ifj� uralkod�val szembeni ellen�rz�seket pedig csak fokozta a forradalom �s szabads�gharc lever�se, illetve az azt k�vet� megtorl�s.

               Ausztria �s Magyarorsz�g viszonya 1867-ben rendez�d�tt, �m a boldog b�keid�knek hamar v�ge szakadt.

II. Gr�f Batthy�ny Lajos �lete

1. Egy csal�d az orsz�g szolg�lat�ban

               A Batthy�ny �let�vel foglalkoz� �r�sok nagy r�sze „Az �s�k hagyom�ny�“-ra vezeti vissza a gr�f egyes szem�lyis�gi jegyeit, ez�rt viszonylag sokat tudunk a csal�dr�l.

               Csal�df�jukat eg�szen �rs vez�rig vezett�k vissza, azaz a 10. sz�zadig. A 12. sz�zadban K�v�g��rsi n�ven szerepeltek Zala megyei birtokuk r�v�n. 1398-ban K�v�g��rsi Gy�rgy megkapta a Fej�r v�rmegyei Batty�n telep�l�st Luxemburgi Zsigmondt�l (1387-1437), s fiai, L�szl� �s Albert m�r a Batthy�ny nevet viselt�k.

A csal�d c�mer�t M�ty�s adom�nyozta (I.) Boldizs�rnak 1481-ben. Boldizs�r fia, (I.) Ferenc 1524-ben megkapta N�met�jv�r v�r�t hetven faluval. Tiszts�gei: Vas megye f�isp�nja, f�poh�rnok, f�t�rnokmester, szlav�niai �s horv�t b�n. R�szt vett a D�zsa-f�le parasztfelkel�s lever�s�ben �s a moh�csi csat�ban. I. Ferdin�nd neki aj�nd�kozta Szalonak v�r�t.

(I.) Ferenc unoka�ccse, (III.) Boldizs�r, akinek feles�ge Zr�nyi Dorottya volt, a t�r�k elleni harcban �s a reform�ci� terjeszt�s�ben jeleskedett.

Fia, (II.) Ferenc, a dun�nt�li r�szek f�kapit�nya 1628-ban b�r�i rangot kapott. Megv�s�rolta a k�rmendi uradalmat, �s csatlakozott Bethlen G�bor mozgalm�hoz, aminek keret�ben 1621-ben meg�tk�z�tt Collalto cs�sz�ri t�bornokkal. Feles�ge Labkovitz Poppel �va, Zr�nyi Mikl�s �s P�ter nevel�anyja volt.

Fiuk, (I.) �d�m P�zm�ny P�ter hat�s�ra �tt�rt a katolikus hitre, �s 1630-ban gr�fi rangot nyert. Zr�nyi Mikl�ssal k�z�sen r�szt vett a t�r�k elleni k�zdelemben. 1650-ben katon�skod� jobb�gyainak hajd�szabads�got adott.

               Fiai, Krist�f �s P�l k�t �gra szak�tott�k a csal�dot: Krist�f ut�dai a hercegi �gat k�pviselt�k, m�g P�l lesz�rmazottai gr�fi c�met viseltek.

               A hercegi �g tagjai k�z�l jelent�s Batthy�ny K�roly, II. J�zsef nevel�je, aki 1764-t�l viselte a hercegi rangot. Ut�d n�lk�l halt meg, nem tudta tov�bb�r�k�teni c�m�t. Testv�re Batthy�ny Lajos gr�f, aki 1751 �s 1765 k�z�tt az orsz�g utols� nemzeti n�dorak�nt tev�kenykedett.

Lajosnak h�rom fia sz�letett: �d�m, K�roly vagyon�nak �r�k�se; J�zsef, aki 1776-t�l esztergomi �rsek volt, majd 1778-t�l hercegpr�m�s �s Tivadar (az � fia Batthy�ny K�zm�r, a liber�lis ellenz�k t�mogat�ja, a Szemere-korm�ny k�l�gyminisztere).

               Batthy�ny Lajos a gr�fi �gb�l sz�rmazott, annak is a 18. sz�zadban lev�lt Zsigmondi �g�b�l. Nagyapja Batthy�ny Miksa, apja Batthy�ny J�zsef S�ndor. Anyja, Skerlecz Borb�la magas rang� horv�t hivatalnokcsal�d sarja volt.

               Mindebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy politikai k�r�kben a Batthy�ny n�v az 1800-as �vekre meglehet�sen ismertnek sz�m�tott, ami Batthy�ny Lajosra n�zve  az el�ny�k mellett sz�mos k�telezetts�ggel is j�rt.

2. Gyermekkora �s katona�vei (1807 – 1831)

               Batthy�ny J�zsef S�ndor �s Skerlecz Borb�la 1804-ben k�t�ttek h�zass�got. K�z�s �let�k h�rom �ve sor�n k�t gyermek�k sz�letett: Em�lia �s Lajos. A v�l�s ut�n Skerlecz Borb�la gyermekeivel B�csbe k�lt�z�tt, volt f�rj�vel megszak�totta az �rintkez�st. Amikor azonban Batthy�ny J�zsef S�ndor elhal�lozott, Hetler J�zsef seg�ts�g�vel kij�tszotta az elhunyt v�grendelet�t, �s el�rte, hogy fia nagykor�s�g�ig � kezelhesse a vagyont.

               Batthy�ny Lajos teh�t nem ismerte �desapj�t, anyja zsarnoki uralma alatt n�tt fel. Tanulm�nyait B�csben kezdte, Vinzenz Pleb�n nevel�int�zet�ben, majd Gy�rben tanult a benc�s gimn�ziumban. Ezut�n anyja a b�csi Fritz Klinkovstr�m nevel�int�zetbe �ratta. Ezt k�vet�en Nikolaus M�ller tan�totta. 1826-ban elv�gezte a z�gr�bi jogakad�mi�t, mik�zben a Padu�ban �llom�soz� 32. (Esterh�zy) gyalogezred kad�tja volt. 1827-t�l 1831-ig a 9. (Friemont) husz�rezredn�l szolg�lt.

Katon�skod�sa alatt alkalma ny�lt megismerkedni a kad�tok k�lts�ges �let�vel. Anyja ugyanakkor leveleiben mindig arra b�ztatta, j�rjon olyan ruh�kban, mint a t�bbiek �s ne vonja ki mag�t a t�rsas�gi �letb�l. A kell� anyagi fedezetet azonban nem biztos�totta ehhez. Nem csoda h�t, hogy 1828-ra az ifj� gr�f nev�n t�bbsz�zezres ad�ss�g gy�lt �ssze.

               Ez �nmag�ban m�g nem jelentett volna nagy probl�m�t, hiszen a csal�di vagyonb�l ki tudt�k volna fizetni. Skerlecz Borb�la azonban ki akarta haszn�lni a helyzetet, hogy megkaparinthassa az �r�ks�get, �s beperelte fi�t k�nnyelm�s�g��rt. Batty�ny v�laszul k�rv�nyezte, hogy vonj�k meg anyj�t�l a vagyonkezel�s jog�t. A per eg�szen 1831-ig h�z�dott, amikor v�g�l meg�llapod�sra jutottak.

A szerz�d�s �rtelm�ben Batthy�ny Lajost nagykor�v� nyilv�n�tott�k, a birtokok nagy r�sz�nek ir�ny�t�s�t �tvette, tov�bb� v�llalta az apj�r�l r�maradt ad�ss�g t�rleszt�s�t �zvegyi tart�s foly�s�t�s�val egy�tt. 1828-as ad�ss�gait pedig - fiatalkor�s�g�ra val� tekintettel - t�r�lt�k.

               Mindezek k�vetkezt�ben 1831. �prilis 3-�n elhagyta a sereget, �s Magyarorsz�gra k�lt�z�tt, hogy birtok�gyeit rendezze.

3. A magyar f�ldes�r portr�ja

               1849-ig Batthy�ny Lajos tulajdon�ban volt az ikerv�ri, dobrai, neuhausi, t�tmar�ci �s szal�naki uradalom; tov�bb� oldal�gi �r�k�s�d�s r�v�n a szabadbatty�ni, n�metegresi, burg�i �s banskidvori uradalom. (1831 �s 1849 k�z�tt bizony�ra m�s ter�leteket is birtokolt, ezekr�l azonban nem k�sz�lt pontos feljegyz�s.)

               Egy 1850-ben k�sz�lt felm�r�s szerint legj�vedelmez�bb birtoka Ikerv�r volt, ahol ekkoriban p�rhuzamosan alkalmazt�k a h�romnyom�sos gazd�lkod�st �s a vet�sforg�t; gabon�t, takarm�ny- �s kap�sn�v�nyeket, egzotikus gy�m�lcs�ket �s cukorr�p�t  termesztettek; illetve juhot, szarvasmarh�t �s selyemherny�t teny�sztettek.

               Mindez azt bizony�tja, hogy a fiatal gr�f sikeresen beletanult a gazd�lkod�sba. �rdekl�d�si k�re azonban sokkal sz�lesebb volt: 2808 k�tetet sz�ml�l� k�nyvt�r�ban a klasszikus n�met �s francia irodalom remekei mellett tal�lunk t�rsadalom- �s term�szettudom�nyokkal foglalkoz� munk�kat, politikai, t�rt�nelmi, �llamtudom�nyi �s nemzetgazdas�gi �r�sokat. Emellett a magyar orsz�ggy�l�ssel kapcsolatos k�nyveket is olvasott.

M�velts�g�t tov�bb� nemcsak olvas�ssal, hanem k�lf�di utakkal is gyarap�totta............ Mag�n�let�be csak kev�s embernek engedett betekint�st. Bar�tai: Neurohr b�csi m�ford�t�, Jurjevich J�zsef z�gr�bi jogtan�r, Petrichevich Horv�th L�z�r szerkeszt�-m�ford�t� (egyben titk�ra), Viczay Mikl�s �s Zichy J�zsef gr�fok (1836-ban elk�s�rik utaz�saira).

Anyj�val �s n�v�r�vel val� kapcsolat�r�l nincsenek b�vebb inform�ci�k, annyi azonban bizonyos, hogy csak ritk�n �rintkezett vel�k.

�j csal�dj�r�l viszont t�bbet tudunk: 1834. december 4-�n feles�g�l vette Zichy Ant�nia gr�f�t, Cifferi Zichy K�roly gr�f �s Batthy�ny Ant�nia gr�fn� le�ny�t. Az esk�v�t Pozsonyban tartott�k a Szent M�rton pl�b�niatemplomban.

1849-ig �t gyermek�k sz�letett: Ant�nia, Am�lia, Ilona, �kos  �s Elem�r.

H�zass�ga r�v�n Batthy�ny nemcsak nagyobb ismerts�get szerzett, de anyagi gondjai is megold�dtak. Ap�sa hat�s�ra pedig kezdett bekapcsol�dni a k�z�letbe – vad�szatokat, lakom�kat, sz�nh�zi esteket tartott.

4. Politikai sz�rnypr�b�lgat�sok

               Moln�r Andr�s felh�vja a figyelmet arra a t�vhitre, mely szerint Batthy�ny Lajos a megyei k�zgy�l�seken szerzett sz�noki gyakorlatot. Szerinte a gr�f k�zvetlen�l nem volt jelen a megye politikai �let�ben.

�ll�t�sa igazol�s�ra felsorolja, mikor �s mik�nt vett r�szt Batthy�ny a vasi k�zgy�l�seken (1831. augusztus 10-�n a koleraj�rv�ny megakad�lyoz�s�r�l tartott besz�det, 1832. febru�r 20-�n megv�lasztott�k t�blab�r�nak, 1836. szeptember 26-�n az �j �rb�ri t�rv�nyek kihirdet�s�r�l �s v�grehajt�s�r�l sz�lt, majd 1838. augusztus 18-�n egy szavazatszed� bizotts�gnak volt eln�ke a tiszt�j�t�son), �s -a sor r�vids�g�t tekintve- igazat adhatunk neki.

               Tov�bb� azt is meg�llap�thatjuk, hogy Batthy�ny Lajos az 1832/36-os orsz�ggy�l�sen is csup�n k�ls� szeml�l�k�nt vett r�szt. Horv�th Mih�ly szerint m�r ekkor k�sz�lt Wessel�nyi terv�nek (t.i. a reformellenz�k p�rtt� szervez�s�nek) megval�s�t�s�ra – felfriss�tette jogi ismereteit, t�mogatta a fiatal ellenz�ki nemess�get – ezt azonban nem tudjuk biztosan.

5. A f�rendi ellenz�k �l�n

a) az 1839/40-es orsz�ggy�l�s

               Batthy�ny politikai aktivit�sa 1839-t�l fokoz�dott. A j�nius 2-�n kezd�d� orsz�ggy�l�sen Sz�chenyi mellett, az ellenz�k oldal�n tal�ljuk.

Ellenz�kis�g�nek lehets�ges okait Moln�r Andr�s heves term�szet�ben �s felvil�gosult m�velts�g�ben l�tja, tov�bb� rokonai, ismer�sei hat�s�nak (p�ld�ul Odeschalchi �gost hercegnek, Erd�dy S�ndor gr�fnak, Sz�chenyi J�nos gr�fnak, Szentgy�rgyi Horv�th J�nosnak �s Szentgy�rgyi Horv�th J�zsefnek) tulajdon�tja.

A motiv�ci� mindenesetre elegend�nek bizonyult ahhoz, hogy a gr�f addigi megfigyel� szerep�b�l kezdem�nyez�v� l�pjen el�: a megalakul� m�gn�skaszin�nak alap�t�tagja volt, pozsonyi lak�sa pedig az ellenz�k �l�seinek adott otthont. Augusztusig Sz�chenyivel vet�lkedett a vezet� szerep megszerz�s��rt, ezut�n azonban �sszefogtak: c�ljuk ,,a magyar �s alkotm�nyos �rz�letet kiterjeszteni – divatba hozni”.

               1839. okt�ber 30-�n Sz�chenyi vezet�s�vel �s Batthy�ny t�mogat�s�val (!) megalap�tott�k a kiskaszin�t, melynek 18 tagja elk�telezte mag�t arra, hogy az als� t�bla ellenz�k�b�l tov�bbi politikusokat nyerjen meg a kaszin�nak.

               A f�rendi ellenz�k hivatalos megalakul�s�t november 18-�n 13:00-kor mondt�k ki. Tagjai: Sz�chenyi Istv�n, Batthy�ny Lajos, Teleki L�szl�, K�rolyi S�ndor, Erd�dy S�ndor, E�tv�s J�zsef, illetve tov�bbi h�t m�gn�s voltak.

Alapelveik:

Þ    Naponta tan�cskoznak, �s ezekr�l a tan�cskoz�sokr�l jegyz�k�nyvet vezetnek.

Þ    Az als� t�bla minden �zenet�t azonnal megvitatj�k.

Þ    Magyarorsz�g �s az osztr�k monarchia egym�st�l elv�laszthatatlan, csak k�z�sen boldogulhat.

Þ    Magyarorsz�g alkotm�nyos monarchia.

Þ    Magyarorsz�g minden lakosa a t�rv�ny el�tt egyenl�; a polg�rs�g is kapjon k�pviseleti jogot, a parasztok szem�lyi szabads�got �s tulajdonjogot; tov�bb� az �sis�g elt�rl�se, a vall�si s�relmek politikai k�rd�sk�nt val� t�rgyal�sa.

               1839. december 14-�n a kiskaszin�hoz beny�jtott Eml�kiratban Batthy�ny �sszefoglalta a liber�lis f�rendi ellenz�k programj�t:

Þ    Az arisztokr�cia politikai aktiviz�l�sa, a m�gn�s rend orsz�ggy�l�si �s parlamenti t�ls�lya.

Þ    Az ellenz�k n�pszer�s�t�se �rdek�ben fokozott ,,di�t�n k�v�li” tev�kenys�g.

Þ    Az ellenz�ki befoly�s n�vel�se a megyegy�l�seken.

Þ    A n�pess�g sz�m�ra hasznos int�zm�nyek l�trehoz�sa �s m�k�dtet�se; vid�ki egyes�leti mozgalmak t�mogat�sa. (,, minden tartos befoly�snak leger�sebb t�masza a hasznoss�g”)

Þ    Egys�ges �s folyamatos egy�ttm�k�d�s.

Þ    A kiv�lts�gok fokozatos elt�rl�se; a politikai jogok cenzus ar�ny�ban val� gyakorl�sa.

Þ    A tulajdon tiszteletben tart�s�val megval�s�tott k�ztehervisel�s.

Þ    Az �llami j�vedelmek eloszt�sa orsz�ggy�l�si fel�gyelet mellett t�rt�njen.

Þ    Bels� v�mhat�rok n�lk�li szabad kereskedelem.

Þ    A hitelk�pess�g megteremt�se �rdek�ben az �sis�g, a kincst�ri �r�kl�si jog �s a hitbizom�ny elt�rl�se.

Þ    ,,Minden rem�lhet� jobbl�tnek fet�tele a gyermekek jobb nevel�se.”

Þ    �rdekegyes�t�s �s jobb�gyfelszabad�t�s.

Þ    Egyenl� jogokat biztos�t� alkotm�ny.

Þ    A k�z�let tisztas�g�nak biztos�t�sa.

Þ    A ,,n�nem” fokozottabb bevon�sa a politik�ba.

Þ    V�gc�l: eur�pai sz�nvonal� orsz�g.

Ezen eszm�k terjeszt�s�vel Somogyi Antalt, Pozsony megye aljegyz�j�t b�zta meg.

               Az Eml�kirat is bizony�tja, hogy Batthy�ny Lajosnak hat�rozott elk�pzel�sei voltak arr�l, mik�nt lehetne az orsz�got fejleszteni. Ezen elk�pzel�sei felsz�lal�saiban is megmutatkoztak. V�delm�be vette p�ld�ul a sz�l�sszabads�g �gy�t a R�day Gedeont �rt s�relmek, majd pedig Kossuth, Wessel�nyi �s az orsz�ggy�l�si ifjak elfogat�sa kapcs�n.

1840. janu�r 11-i besz�d�ben elutas�totta a korm�ny �s az udvar azonos�t�s�t, �s bebizony�totta, hogy szavakkal nem lehet haza�rul�st elk�vetni. A vall�s�gy ter�n s�rgette a zsid�k bev�ndorl�s�nak t�rv�nyes rendez�s�t, �s sz�t emelt a m�s vall�sra t�rt�n� �tt�r�s t�rv�nyes akad�lyoz�sa ellen.

               A nyilv�noss�g �rdek�ben t�mogatta a f�rendi napl� l�trehoz�s�t, �s felsz�lalt a cenz�ra ellen: ,,Ha �llna az, ami itt mondatott, hogy tudniillik mindazon jog, mi a t�rv�nyben kijel�lve nincs, a fejedelmet illeti, �gy a nemzet a provisoriumok ellen soha fel nem sz�lalhatna. De ezen eszme nem �ll, mert minden suverenit�snak k�tfeje a nemzet, a korm�nyt bel�le csak annyi illeti, mennyit neki �ltaladott. Ez a k�l�nbs�g a szabad �s rab nemzetek k�z�tt.”

               Annak ellen�re teh�t, hogy a kiskaszin� alap�t�sakor Sz�chenyi volt f�l�nyben, az orsz�ggy�l�s v�g�re – anyagi biztons�ga, ideol�gi�ja �s jelleme miatt – Batthy�ny vette �t a f�rendi ellenz�k ir�ny�t�s�t.

b) az 1843/44-es orsz�ggy�l�s

            1840 �s 1843 k�z�tt Batthy�ny k�z�leti aktivit�sa l�tsz�lag cs�kkent, kereste a hely�t a magyar politik�ban. 1843-t�l azonban m�r a f�rendi ellenz�k �jj�szervez�s�n munk�lkodott. A kiskaszin� ism�telt megnyit�sa ut�n viszont a konzervat�v nagykaszin� negat�v hat�ssal volt az ellenz�ki egys�gre. A csek�ly l�tsz�m is aggasztotta a gr�fot (akit ekkor m�r az �js�g�r�k �s a titkosrend�rs�g is az ellenz�k vez�r�nek ismert el). Befoly�suk n�vel�se �rdek�ben ez�rt igyekezett megnyerni J�zsef n�dort, �s el�rni, hogy a jur�tusokat ne rekessz�k ki a gy�l�sekr�l.

Szeptember 26-i besz�d�ben tov�bb� f