Barokk = szokatlan, szesz�lyes, k�l�nc gondolkod�sm�d.
A renaissance szobr�szat problematik�ja a k�l�nb�z� mesterek, f�leg Michelangelo alkot�saiban teljesen kimer�lt.
A csod�l� vagy f�lt�keny ut�dok sz�m�ra nem maradt m�s h�tra mint a kiv�l� el�k�peket saj�t eszk�zeikkel fel�lm�lni. Szabadj�ra engedni a technikai virtuozit�st, fokozni a k�ls� �s bels� mozg�s jelens�geit, n�velni a m�reteket �s elfinom�tani az ar�nyokat, kikeresni az alakok vagy csoportok szinte lehetetlenek t�n� egyens�lyi helyzet�nek megold�sait. Mindez a k�ls�s�gek ragyog�s�hoz �s bels� �rt�kek elsek�lyesed�s�hez vezetett. Egy�nis�g helyett a t�pus, mozdulat helyett a szabv�ny, �rz�s helyett pedig a szenvelg�s v�lt uralkod�v�.
A val�s�g �leth� visszaad�s�ra t�rekedtek. V�gs�kig kiakn�zz�k a kontraposzt ny�jtotta lehet�s�geket. Meglepet�st kelt� f�ny-�rny�k hat�sokra t�rekszenek. Az �lelkez� mozdulattal egym�shoz kapcsolt alakok csoportja szinte kik�nyszer�ti a n�z�t, hogy j�rja k�r�l a m�alkot�st.
Az �kori m�v�szek �r�k�seinek �rezt�k magukat, s alkot�saikat mindig az antik eml�k�hez m�rt�k.
A korszak kezdet�nek szobr�szat�t kiss� egyhang�, l�lektelen klassziciz�l� felfog�s, gondos, r�szletez� farag�s jellemezte.
Maderno (1576-1636): Szent Cec�lia - f�ldre borulva, lefel� ford�tott arccal - a szobor �gy megkap�an egyszer� �s �szinte
Francesco Mochi: mozgalmas st�lusa Maderno nyugodt, m�lt�s�gteljes m�v�szet�nek ellent�te. Angyali �dv�zlet: heves mozg�s, a mozdulat helyettes�ti az �rzelmet.
Maderno, Mochi �s a XVII. sz�zad els� harmad�ban tev�kenyked� szobr�szok jelent�s�ge abban �ll, hogy l�p�sr�l l�p�sre el�k�sz�tett�k a barokk szobr�szat kibontakoz�s�t. M�veiben a felfokozott mozg�s, az �rzelmek, a lelki �let �br�zol�s�nak sz�nd�ka, a form�k fellaz�t�sa, a k�rnyezettel val� kapcsolat megteremt�se, kifinomult farag�si technika a seicento szobr�szat�nak alapvet� t�rekv�seit vet�ti el�re.
Bernini form�lt igazi �rett barokk m�v�szi st�lust. Felfog�s�t fest�is�g, mozgalmass�g, dr�mais�g �s p�tosz jellemezte. Brav�ros mint�z�sa, virtu�z farag�sa addig elk�pzelhetetlen, a szobr�szat lehet�s�geit szinte meghalad� feladatok megold�s�ra is alkalmass� tett�k. Komolyan vette a t�m�t, �s szobrait a kifejez�s sz�nd�ka hat�rozta meg. M�rv�nykezel�se b�mulatos volt. Anyagszer�s�ge utol�rhetetlen�l befejezett. A m�rv�ny fel�let�nek kifejez� kezel�s�ben a legjobb mesterek k�z� sorolhat�. Legjelent�sebb m�ve az Apoll� �s Daphn�, a Borghese-gy�jtem�ny r�sze. A f�rfi �s a n�i test, a szikla �s drap�ria, a fak�reg �s a levelek anyagszer�s�ge szinte �rz�ki hat�st kelt. Lassan f�v� v�ltoz� n� �s a csod�lkoz� f�rfi. A m�v�sznek egyetlen szoborcsoportban kellett �sszefoglalnia a hossz� esem�nysort, az �ld�z�s, a k�ts�gbeesett seg�lyk�r�s �s az �tv�ltoz�s pillanatait. A t�rt�netb�l egyetlen pillanatot ragadott ki, amely az el�zm�nyeket, az �ld�z�s �s menek�l�s folyamat�t �pp�gy mag�ba foglalta, mint a bek�vetkez� esem�nyeket, a megriad� Daphn� r�m�lt mozdulat�t �s a bab�rf�v� v�l� l�nytest �tv�ltoz�s�t.
Scipione Borghese b�boros mellszobra (Bernini p�rtfog�ja): Pillanatnyis�g Bernini tal�lm�nya. Tal�n vita, �l�nk besz�lget�s k�zben van, szinte �rezz�k, hogy mindj�rt megsz�lal. A baldacchino Szent P�ter s�rja f�l�tt: bronzm�, a lobogni l�tsz� bojtos f�gg�nydarabok is bronzb�l vannak. Szent P�ter tr�nusa.
D�vid: csod�latram�lt� szuggesztivit�ssal l�ttatja a cselekv�s d�nt� pillanat�ban kifejtett er�t �s mozg�st, a teljes �sszpontos�t�s fesz�lt�g�t.
Szent Ter�z ekszt�zisa: gy�ny�ru arc�, t�nd�kl� angyal jelenik meg a karmelita ap�ca el�tt �s egy t�zes hegy� ny�lvessz�vel �tsz�rja Szent Ter�z test�t. Felh�n lebeg az �nk�v�letben h�trahanyatl� ap�ca, arc�t feld�lja az Isten ir�nt �rzett hatalmas szeretet. A feh�r m�rv�nyban testet �lt�tt v�zi�t rejtett, "f�ld�nt�li" f�ny vil�g�tja meg.
Bernini fest�i ir�nyzat�val szemben a m�v�szek egy csoportja nyugodtabb, fegyelmezettebb csoport�p�t�st, kevesebb mozg�st, rajzosabb mint�z�st k�v�nt. H�vei: Algardi, Duquesnoy.
Alessandro Algardi: Laudivio Zacchia: fest�is�gt�l, lend�lett�l mentes alkot�s, ink�bb statikus, j�zan, kiss� sz�raz, de term�szetes felfog�s jellemzi.
Duquesnoy (1597-1643): antikos jelleg jellemzi. Szent Zsuzsanna: m�lt�s�g, sz�ps�g t�lti el, finom n�z�se, j�mbor m�lt�s�g�t tan�s�tja, a red�ket enyhe mozg�s j�rja �t.
A barokk m�v�szet t�rsadalmi szerep�nek megfelel�en a szobr�szatban is azok a t�m�k jutottak t�ls�lyra, amelyek a kegyeletet, a hit erej�t fokozt�k, diadal�t hirdett�k. Az egyh�zi �p�letek k�lsej�n - f�lk�kben, oromzatokban igen sok szobr�szati alkot�s kapott helyet, de m�g fontosabb szerephez jutottak a bels�kben. A XVII. sz�zadban a f� �s mell�kolt�rok, a szent�ly �s a k�poln�k d�sz�t�s�ben egyre jelent�sebb feladatot kapott a szobr�sz.
A barokk olt�rok mozg�ssal teli, monument�lis hat�s� alkot�sok. Az it�liai olt�rokon egyre gyakrabban bontakozik ki egys�ges cselekm�ny.
Ercole Ferrata (1610-1686): dr�mais�g, hull�mz� red�k mozg�sa, a hangs�lyos gesztusok
A XVII. sz�zad utols� �vtized�nek plasztik�j�t a soksz�n�s�g, az elemek kimer�thetetlen gazdags�ga �s a mint�z�s illuzionizmusa jellemzi.
N�met szobr�szat: nagy hangs�ly a gesztusok mellett a red�zet hull�mz�sa, kavarg�-csavarod� �raml�sa.
Michael Z�rn
Meinrad Guggenbichler (1649-1723): Olt�r szobrait az �ll�smot�vum biztons�ga, a kontraposztos fel�p�t�s, a heves mozdulatok, a ruh�zat mozgalmas, a testt�l is f�ggetlened� mint�z�sa, az elm�ly�lts�g, a komolys�g, a m�ly �rzelmek jellemzik.
 A portr�:Az arcvon�sok �s a szem�lyis�g bels� jegyeinek meg�r�k�t�s�t mindenn�l fontosabbnak tartott�k.Bernini tov�bbfejlesztette a bens�s�ges, mag�nember portr�it �s a "hivatalos", uralkod� vagy nagy�ri portr�t. Andrea Bolgi: portr�in er�teljes k�zvetlen hang, bar�ts�gosan mosolyg�, a t�rsalg�s h�tk�znapi pillanat�ban bemutatott figur�k. Bernini �s Antonie Coysevox: XIV. Lajos: Az it�liai m�v�sz patetikus, dinamikus form�t v�lasztott: az arcvon�sok hasonl�s�ga helyett idealiz�l�sra, a modell egy�nis�g�nek eszm�nyes�t�s�re t�rekedett. A portr� az uralkod� eszm�nyes�t�s�re t�rekedett. Coysevox: p�tosz n�lk�l �rz�keltette az uralkod�i m�lt�s�got. Antikos, idealiz�l� form�t v�lasztott ugyan, de j�zanabb "f�ldibb" von�sokkal, pontosabb megfigyel�ssel eg�sz�tette ki. Coysevox portr�in ker�li a heves mozg�st. Alakjain a t�rgyilagos jellemz�st enyhe idealiz�l�s eg�sz�ti ki: minden m�v�b�l bels� m�lt�s�g �rad.
A lovasszobor:
Francois Girardon: XIV. Lajos
Andreas Schl�ter: Frigyes Vilmos, a Nagy v�laszt�fejedelem
Antik m�veket tanulm�nyoztak.
S�reml�k:
Bernini: VIII. Orb�n �s VII. S�ndor tomb�i. K�z�pen kiemelkedve k�rnyezet�b�l, tr�nuson �lve vagy t�rdelve l�that� a f� alak, lent pedig az elhunyt er�nyeit, tulajdons�gait megtestes�t� figur�k veszik k�r�l a szarkof�got.
Szabadt�ren �ll� szobrok A barokk kert szerves r�sze az �p�t�szeti koncepci�nak; form�l�s�nak elve megegyezik a kast�ly�val. Szobord�szei nem �nc�l�, hanem r�sze az eg�sz egy�ttest �tfog� programnak: ugyanazt a jelk�pes politikai-ideol�giai mondanival�t hirdeti, mint az �p�let festett vagy plasztikus d�sz�tm�nyei. A kast�lykertet m�r a XVI. sz�zadban allegorikus figur�k mitol�giai jelenetek n�pes�tett�k be.Francois Girardon: Apoll� �s a nimf�k: klasszikus szellem �rv�nyes�l.
Jean Baptiste Tuby: Apoll� megitatja a napszek�r lovait.
Versailles parkj�ban: Pierre Puget: Krotoni Milon: heves mozg�s, csavarod� form�k, er�s �rzelmi tel�tetts�g, mozgalmas f�ny-�rny�k hat�sok, anat�miai h�s�g, �letszer�s�g

Rembrandt Harmensz van Rijn (1606-1669)
Hollandi�ban, Leydenben sz�letett. Jacob Swanenburgh m�hely�ben kezdett festeni. 1623-ban Amsterdamba ment, ahol Pieter Lastman keze al� ker�lt. �n�ll� m�hely�t el�sz�r Leydenben nyitotta meg, 1631-ben visszat�rt Amsterdamba, ahonnan t�bbet nem is mozdult ki. K�tszer n�s�lt, de mindk�t feles�ge meghalt. �lete utols� �veit egyed�l t�lt�tte, nagy nyomorban. Mint arck�pfest� szerzett mag�nak el�sz�r elismer�st. A Tulp doktor anat�mi�j�nak siker�t t�bb megb�z�s k�vette. Arck�pfest�szet�nek f�m�ve az �jjeli �rj�rat. Vall�sos t�rgy� k�peket is festett, mind �sz�vets�gi, mind �jsz�vets�gi t�m�kat feldolgozott. A k�peket minden illuzionista k�ls�s�gt�l mentesen, mint t�rt�nelmi vagy mint �letk�peket fogott fel �s val�s�tott meg. A mitol�gi�t is t�rgyk�r�be vonta ugyanolyan t�rgyilagoss�ggal mint vall�sos k�peit. Fest�szet�t �gy jellemezhetj�k, hogy ifj�kor�nak r�szletez�, tapogat�, k�ls�s�gekben is realista st�lus�t�l t�retlen �s �lland�an felfel� �vel� vonalban haladt, a r�szletek n�lk�li nagyban val� l�t�s �s megjelen�t�s, a sz�nek �s a f�ny k�l�n �s egym�sra vonatkoztatott gazdag buzg�sa fel�. Kev�s sz�nnel nagyon sz�nes tudott lenni, a f�nnyel pedig alakotott �s jellemet �p�tett. Kivonja a k�pet a k�zvetlen �rz�kel�s k�r�b�l, mell�z minden olyan mozzanatot, amely a tapint��rz�k empirikus tapasztalataira apell�l, n�melykor az �vel� form�t egyenes vonalakkal eg�szen laposan �br�zolja, an�lk�l, hogy a forma, a k�p eg�sz�ben laposan hatna. Ez a st�lus nem l�p fel n�la azonnal. A F�rd�z� Diana m�g viszonylag plasztikus st�lusban k�sz�lt, hangs�lyt ad a r�szletform�knak. K�s�i n�i akt�br�zol�sokn�l nagyvonal�bb formakezel�ssel s m�r nem csak lapos vonalvezet�ssel tal�lkozunk. A korai k�peken az alak er�sen kiemelkedik, a k�s�i kompoz�ci�kon ellenben val�s�ggal bele�gyaz�dik a t�ralkot� t�nusok eg�sz�be. Amikor fiatal volt, akkor m�g a koldus rongyaiban l�tta a fest�i sz�ps�get, �s a fejek k�z�l a bar�zd�kkal sz�ntott aggasty�narcok foglalkoztatt�k. Romos falakat fest, t�r�tt l�pcs�t, �tl�san fel�p�tett kompoz�ci�kat, er�teljes f�nyhat�sokat �s �ltal�ban a sokf�les�g vibr�l�s�t. K�s�bb azonban fokozatosan elt�nnek ezek a pittoreszk elemek �s ugyanilyen m�rt�kben t�rt nyer k�pein az igazi fest�is�g. Rembrandt: A t�kozl� fi� hazat�r�se (1663)
Luk�cs evang�liuma elbesz�li J�zus p�ld�zat�t a t�kozl� fi�r�l, aki nem akarta k�teless�g�t teljes�teni az apai h�zban. Elk�rte �r�ks�g�t, hogy messzi vid�ken min�l el�bb �n�ll� �letet kezdhessen. A tekint�lyes vagyonnal azonban nem tudott gazd�lkodni, rossz t�rsas�gba keveredett, dorb�zolt. P�nze fogyt�n alantas munk�ra k�nyszer�lt, �s ekkor esz�be jutott, hogy otthon milyen szeretet vette k�r�l. B�neit megb�nva hazat�rt teh�t. Apja �r�mmel fogadta, megbocs�tott neki. E t�rt�net az egyik leggyakrabban feldolgozott bibliai elbesz�l�s; a n�metalf�ldi m�v�szetben t�bb mint 120 �br�zol�s�t ismerj�k. N�pszer�s�ge azzal magyar�zhat�, hogy mik�nt K�lvin is hangs�lyozta - jelk�pezi az �r kegyelm�t a b�n�s�k ir�nt, �s azt, hogy mindig k�sz megbocs�tani nekik. A r�zkarcon az elbesz�l�s utols� pillanatait l�tjuk: a megt�rt, rongyokba �lt�z�tt fi� t�rde esik a h�z el� kifut� apa el�tt, s az szeretettel �leli mag�hoz. Jobbra egy szolga, az apa k�v�ns�ga szerint, �j ruh�t hoz a b�n�snek, m�g�tte az id�sebb testv�r keser� arccal l�p ki az ajt�n. A jelenet felfog�s�hoz, a be�ll�t�shoz Maarten van Heemskerck (l498-1574) fametszete adott �szt�nz�st; m�g mot�vum�tv�telek form�j�ban is (pl. a l�pcs�, �rk�d, v�ndorbot, a fi� �sszetett keze). Rembrandt st�lusa azonban elt�r az id�sebb mester�t�l: alakjai nem olyan plasztikusak, nem olyan hangs�lyozottan er�teljesek, �s k�zelebb ker�ltek egym�shoz. Statikus csoportjuk m�ly, bens�s�ges �rzelmeket �raszt. Az id�s f�rfi sz�pen form�lt tart�sa, �lel� mozdulata az apai szeretetet, a gyeng�ds�get p�ld�zza. A kor�bbi �vek felfog�s�t�l elt�r�en Rembrandt m�v�b�l ez�ttal elmaradtak a sz�les gesztusok, a te�tr�lis mozdulatok �s az er�s �rzelemkit�r�sek. A barokkra jellemz� a lend�letes vonalvezet�s.

A barokk �p�t�szet It�Iia �p�t�szete a XVll. Sz�zadban A manierizmus meglep� hat�sokra alapoz� �s minden harm�ni�t n�lk�l�z� �p�letei elfeledtett�k a renesz�nsz nagy mestereinek a barokk fel� mutat� von�sait. Els�sorban Michelangel�ra gondolunk, az � m�vei k�z�l is f�leg a r�mai Szent P�ter templom kupol�j�ra. A XVll. sz�zad nagy �p�t�szegy�nis�gei visszat�rtek Michelangel�hoz, �s �j harm�ni�t hoztak l�tre. Az �gy keletkezett �j st�lus is szertelen form�kkal, nyugtalan hull�mz�ssal �s a d�sz�tm�nyek t�lburj�nz�s�val lep meg benn�nket, de ezt bizonyos bels� logik�val �s saj�tos harm�ni�val teszi. Az ellenreform�ci� sikeres el�ret�r�se, a vall�s �j felfog�s�nak elterjed�se megadt�k a sz�ks�ges eszmei alapot is ahhoz, hogy ez az �j �sszhang megteremt�dj�n. Meger�s�d�tt az az eur�pai orsz�gokban elfogadott szok�s, hogy a R�m�ban tett utaz�s a j� nevel�s r�sze. Aki nem j�rt R�m�ban, az nem kapott kell� �traval�t az �lethez. �gy a vil�gi megrendel�k is a R�m�ban l�tottakhoz igazodtak. A velencei Santa Maria dell' Salute-templom er�s f�ny-�rny�k hat�saival, gazdag d�sz�tetts�g�vel �s ragyog� v�rosk�pi elhelyez�s�vel megfogja a n�z�t. J�llehet nem eg�szen �rtj�k a k�ls� l�tt�n, hogy hogyan is alakul az �p�let, de ez nem zavar�. A hatalmas, csigavonalakban csavarod� elemekkel megt�masztott kupola l�tt�n centr�lis t�rre gondolunk. De m�r a k�ls�ben is gyan�t kelt benn�nk a m�sodik kupola, amely k�zvetlen�l az els� m�g�tt �ll. A bels�ben azt�n a nyolcsz�glet� k�r�lj�r�b�l a kupola al� bel�pve �jabb titokk�nt t�rul el�nk a m�sodik kupola alatti t�r. Itt van az olt�r is, s�t m�g m�g�tte is egy kis t�rr�sz. Ez a m�sodik kupola alatti, k�t f�lkupol�val b�v�tett kisebb centr�lis t�r v�g�l is hosszanti elrendez�s�v� alak�tja a k�t centr�lis r�szt. Longhena �gy el�ri, hogy szinte megsz�d�ti a n�z�t, aki csak az alaprajz ismeret�ben �rti meg igaz�n, mit is l�tott. Term�szetesen az alaprajz a templomba l�p�skor nem szokott a kez�nkben lenni. Ez a t�rrel t�rt�n� var�zsl�s jellegzetesen barokk gondolat. Az �p�t�szet feladata A R�m�ban sz�letett �j st�lus hamar elterjedt �szak-It�li�ban is, �s nem sokat v�ratott mag�ra az eur�pai elterjed�se sem. Ennek t�bb oka volt. Az ellenreform�ci� terjed�s�vel a p�pai udvar visszanyerte ir�ny�t� szerep�t. A b�borosok, p�sp�k�k gyakori r�mai l�togat�sai azzal is j�rtak, hogy l�tva az �j templomokat, hazat�rve hasonl�akat rendeltek. �gy az eur�pai �p�t�szek r�k�nyszer�ltek, hogy maguk is R�m�ba utazzanak, �s a helysz�nen tanulm�nyozz�k az �j st�lust. A jezsuita rend templom- �s rendh�zterveit a rend r�mai gener�lis�val kellett al��ratni. Term�szetesen jobb es�lye volt annak, hogy a gener�lis egy a saj�t templom�hoz, a r�mai Il Gesuhoz hasonl�t� �p�let terv�t al��rja. Ilyeneket is k�sz�tettek az eur�pai jezsuita �p�tkez�sekn�l. A barokk �p�t�szet feladata teh�t templomok, kir�lyi �s fejedelmi kast�lyok, v�rosi palot�k, polg�ri lak�h�zak �p�t�se.
Megn� a v�ros�p�t�szet jelent�s�ge. T�ralak�t�s: A barokk �p�t�szet az axis ment�n szervezett terek csoportj�t egy hangs�lyos, a halad�s c�lj�t kijel�l�, uralkod� t�rmot�vumnak rendeli al�. A hosszir�ny� templomokn�l ez a kupolat�r kiemel�se. A palot�kn�l �s kast�lyokn�l a tengely ment�n egym�st k�vet� terek kapcsolata. Jellemz� megold�s az enfilade.
Enfilade: a francia barokk palota �s kast�ly t�rsorol�si m�dszere. D�szes ajt�it azonos tengelyre f�zt�k, �gy �sszenyit�sukkor hat�sos t�vlat j�tt l�tre. A barokk palota t�rsor�nak egyik legfontosabb eleme  a bel�p�t fogad� t�gas el�csarnok, amelyb�l �nnep�lyes hat�s� l�pcs� vezet fel az �p�let k�z�ptengely�ben elhelyezett els� emeleti d�szterembe. Ehhez csatlakoznak k�toldalr�l enfiladek�nt a szalonok. Ez a hangs�lyos szint az �gynevezett piano nobile (nemes emelet). A palot�k �s kast�lyok d�sztereinek jellegzetesen barokk t�pusa a francia �p�t�szetben kifejl�d�, folyos�szer�en elny�jtott gal�ria. A templom�p�t�szetben leggyakoribb a hosszanti elrendez�s. De igen jelent�sek a k�z�ppontos t�rszervezetek is. Szerkezetek: Az �thidal�sok boltozottak. A hagyom�nyos �vform�k (f�lk�r, szegmens), mellett igen gyakori a kos�r�v. Kedvelt forma a kos�r�ves csehs�vegboltozat, t�k�rboltozat, elliptikus kupula. Saj�tos barokk megold�s az olyan kett�s h�ly� kupola, amelyn�l a bels� h�lyat nagym�ret� opeion nyitja meg s azon kereszt�l felt�rul a k�ls� kupolat�r fresk�val d�sz�tett fel�lete. Rizalit: a homlokzat megmagas�t�sa, az alaps�kb�l teljes magass�gban, der�ksz�g� vagy l�pcs�s vonal� kiugr�ssal k�pzett p�ratlan sz�m� ny�l�ssal �tt�rt, hangs�lyosan tagolt falszakaszokkal. Manz�rdtet�: 2 elt�r� hajl�s� s�kkal k�pzett magas tet�. It�lia: K�t ir�nyzat alakult ki, az egyik vez�regy�nis�ge: Lorenzo Bernini, a m�sik�: Francesco Borromini. Bernini m�veire a m�lt�s�g �s a szervezetts�g jellemz�. Legfontosabb m�vei: a S. Pietro el�tti t�regy�ttes, a S. Andrea al Quirinale �s a Chigi-Odescalchi palota. Francesco Borromini: szenved�lyes egy�nis�ge nem t�rte a szab�lyokat. Megh�kkent� �jszer�s�ggel alak�totta �p�leteit. Legfontosabb m�vei: San Carlo alle Quattro Fontane, San Ivo alla Sapienza, Sant't Agnese. Franciaorsz�g: A st�lusra jellemz� megold�sok a t�megform�l�sban alakultak ki a kert �s enteri�rm�v�szetben. A francia barokk st�lus�t rendszerint XIV. Lajos st�lus�nak nevezik. A nagy alkot�sok a kast�ly�pt�szet ter�n keletkeztek.
�p�letek: Versailles-i kast�ly, Dome des Invalides, Louvre keleti homlokzata Anglia: Szent P�l sz�kesegyh�z Magyarorsz�g: Esterh�zy-kast�ly, J�sz�i premontrei templom (cseh-morva hat�s)
nagyszombati �s gy�ri jezsuita templom, G�d�ll�: volt Grassalkovich kast�ly. Rembrandt

(eredeti nev�n: Rembrandt Harmenszoon van Rijn (Leiden, 1606. j�lius 15. - Amszterdam, 1669. okt�ber 4): a vil�g egyik legismertebb fest�je, az egyik legjelent�sebb 17. sz�zadi holland m�v�sz Rembrandt gyakorlott metszetk�sz�t� is volt, valamint sz�mos rajz is k�t�dik a nev�hez. Alkot�sai abban az id�szakban sz�lettek, amelyet a m�v�szett�rt�n�szek Holland Aranykornak neveznek (kb. a 17. sz�zad). Ebben az id�ben a holland kult�ra, tudom�ny, kereskedelem, katonai �s politikai hatalom a cs�cspontj�n volt. Munk�i: Rembrandt kb. 600 festm�nyt, 300 metszetet �s 2000 rajzot alkotott. Sz�mos �narck�p f�z�dik a nev�hez, �sszesen k�r�lbel�l sz�z (ha belesz�m�tjuk a majd 20 metszetet is). Ezekb�l megismerhetj�k Rembrandtot, az embert, a kin�zet�t, de - ami enn�l j�val fontosabb - k�pet alkothatunk az �rzelmeir�l �s gondolatair�l is, ahogyan az �br�zol�sokon a balszerencse �s a b�nat r�ncokat sz�nt a homlok�ra. A munk�inak egyik f� k�l�nlegess�ge a f�ny-�rny�k j�t�k, az er�s kontrasztok gyakori haszn�lata, amely szinte bevonja a szeml�l�t a festm�nybe. M�sik jellegzetess�g a dr�mai, igen �letszer� jelenet, amelyb�l hi�nyzik az a er�ltetett hivataloss�g, amit kort�rsai gyakran �br�zoltak. Szint�n kiemelhet� az az �rz�kenys�g, amellyel az embereket �br�zolta. A k�zvetlen csal�dj�t - feles�g�t, Saski�t, fi�t, Titust �s �lett�rs�t, Hendrickj�t - gyakran kiemelt helyen szerepeltette a festm�nyein, bele�rtve a mitol�giai, bibliai, vagy a t�rt�nelmi t�m�kat. �lete: Rembrandt 1606-ban sz�letett Leidenben, Hollandi�ban. A forr�sok ellentmond�sosak abban, hogy a csal�dj�ban 7, 9 vagy 10 gyerek volt. A csal�dja ar�nylag j� k�r�lm�nyek k�z�tt �lt, az apja moln�r, az �desanyja egy p�k l�nya volt. Amint kij�rta a latin iskol�t, beiratkozott a Leideni Egyetemre, annak ellen�re, hogy m�r akkor is a fest�szethez t�bb kedvet �rzett. A sz�lei feladt�k, �s �gy Jacob van Swanenburgh leideni mester mellett tan�tv�ny lett. Egy r�vid, de fontos id�szak ut�n, amelyet az amszterdami mester, Pieter Lastman mellett t�lt�tt, Rembrandt Leidenben m�termet nyitott, amelyet megosztott bar�tj�val �s koll�g�j�val, Jan Lievensszel. 1627-t�l m�r tan�tv�nyokat fogadott, t�bbek k�zt Gerard Dou-t. 1631-re Rembrandt m�r olyan h�rn�vnek �rvendett, hogy sz�mos megrendel�st kapott Amszterdamb�l k�l�nf�le portr�kra. Ennek eredm�nyek�pp a v�rosba k�lt�z�tt, a h�res m�keresked� Hendrick van Uylenburgh h�z�ba. Ez vezetett 1634-ben a h�zass�g�hoz Hendrick unokah�g�nak l�ny�val, Saskia van Uylenburggel. Ez k�ts�gk�v�l szerelemh�zass�g volt. Annak ellen�re, hogy j� csal�db�l sz�rmazott (az apja Leeuwarden polg�rmestere volt), Saskia �rva volt, �s nem kifejezetten j�m�d�. A n�v�r�vel �lt Fr�zf�ld�n, �s nem voltak t�l j� �sszek�ttet�sei Amszerdamban. 1639-ben Rembrandt �s Saskia Jodenbreestraatba k�lt�ztek, egy zsid� ker�letben l�v� h�zba, amely k�s�bb Remdbrandt m�zeum lett. Annak ellen�re, hogy j�m�dban �ltek, a mag�n�let�k rosszul alakult. H�rom gyermek�k halt meg nem sokkal sz�let�s ut�n. Csup�n negyedik gyermek�k, az 1641-ben sz�letett Titus �lte meg a feln�tt kort. Saskia meghalt 1642-ben, nem sokkal Titus sz�let�se ut�n, val�sz�n�leg tuberkol�zisban. Saskia hal�la ut�n Rembrandt viszonyt kezdett Titus gondoz�j�val, egy Greetje Dircx nev� �zvegyasszonnyal. K�s�bb �lett�rsi kapcsolat lett bel�le. Greetje perelte Rembrandtot, mivel �ll�t�sa szerint az h�zass�got �g�rt neki, �s a b�r�s�gon kereszt�l szerette volna az �g�ret betart�s�ra k�nyszer�teni a fest�t. A b�r�s�g v�g�l nem k�nyszer�tette Remdbrandtot h�zass�gra, de nagy k�rt�r�t�si �sszeget kellett kifizetnie. K�s�bb Rembrandt Greetje csal�dj�val egy�ttm�k�dve jav�t�int�zetbe csukatta a n�t. Az 1640-es �vek v�g�n, �t k�vette Remdbrandt szeret�jek�nt a sokkal fiatalabb Hendrickje Stoffels, aki eredetileg szint�n a fest� szobal�nya volt. 1654-ben l�nya sz�letett (Cornelia), ami�rt hivatalos fedd�st kapott a reform�tus egyh�zt�l, miszerint b�nben �l Rembrandttal, a fest�vel. Rembrandt nem volt tagja a reform�tus egyh�znak, �gy nem id�zt�k az egyh�zi tan�cs el�. Rembrandt nem �lt �pp takar�kosan, rengeteg m�kincset �s nyomtatv�nyt v�s�rolt, �ltal�ban ritkas�gokat. Tal�n ezek vezettek ahhoz, hogy 1656-ban cs�d�t kellett jelentenie. El kellett adnia h�z�t, �s egy sokkal szer�nyebb lak�sba k�lt�znie a Rozengrachton. Itt Hendrickje �s Titus meg�lhet�si okokb�l m�v�szboltot nyitottak. Ezek mellett Rembrandt h�rneve az �vek folyam�n nem cs�kkent. Ebben fontos r�sze volt, hogy az egyik nagy t�rt�nelmi m�ve az �jonnan �p�lt v�rosh�z�ban f�gg�tt. Rembrandt t�l�lte Hendrickj�t �s Titust is. Csak l�nya, Cornelia maradt mellette, amikor 1669. okt�ber 4-�n Amszterdamban meghalt. Ismeretlen s�rban fekszik a Westerkerk temet�ben. Korszakok, t�m�k, st�lusa:
-Rembrandt Leiden-i korszak�ban (1625-1631), Lastman hat�sa kiemelked� szerepet j�tszott. A festm�nyek ink�bb kicsik voltak, �m r�szleteikben gazdagok (p�ld�ul a ruh�zat �s az �kszerek ter�n). A t�m�k meghat�roz�an vall�sos �s alleg�rikus jelleg�ek voltak.- Amszterdamban t�lt�tt korai �vei alatt (1632-1636), Rembrandt nagy fest�v�sznakat �s m�ly t�nusokat haszn�lt, illetve dr�mai jeleneteket festett. Rembrandt ezen korszaka alatt rengeteg portr�t festett. M�s k�pek bibliai �s mitol�giai jeleneteket �br�zoltak. -Az 1630-as �vek v�g�n Rembrandt sok t�jk�pet festett �s r�zkarcokat k�sz�tett a term�szetr�l. Ebben a peri�dusban a t�jk�peire a term�szet szenved�s�nek �br�zol�sa volt jellemz�, p�ld�ul a vihar �ltal kid�nt�tt f�k vagy a balj�slat� s�t�t fellegek. -K�r�lbel�l 1640-t�l munk�i m�g ridegebbek lettek, mely azokat a csal�di trag�di�kat t�kr�zte, melyekt�l szenvedett. B�velkedett a belsej�b�l fakad� m�ly �rzelmek ism�tl�s�ben. A bibliai jelenetek ekkor gyakran az �jtestamentum-b�l, illetve az �testamentum-b�l sz�rmaztak, ahogy azel�tt. A festm�nyek ism�t kisebbek lettek. Kiv�ve az �ri�si m�ret� �jjeli �rj�rat c�m� festm�ny�t, a legnagyobbat, mely olyan vil�gias �s eleven volt, amilyenek az el�z� k�pei soha. A t�jk�pek ink�bb karcolatok voltak, mint festm�nyek. A term�szet s�t�t er�it felv�ltott�k a csendes, holland uralkod�i jelenetek. -Az 1650-es �vekben Rembrandt st�lusa ism�t megv�ltozott. A festm�nyek m�rete megn�tt. A sz�nek gazdagabbak, az ecsetvon�sok er�sebbek lettek. Ezen v�ltoz�sokkal Rembrandt elt�volodott korai st�lus�t�l �s az aktu�lis divatt�l, mely egyre ink�bb a finom, r�szletes m�vek fel� hajlott. Az �vek m�l�s�val m�g mindig bibliai t�m�j� jeleneteket festett, �m az �rzelmi hangs�ly a dr�mai csoportjelenetekr�l a meghitt, portr�szer� figur�kra tol�dott. -�let�nek utols� �veiben festette meg legpomp�sabb �narck�peit, melyeken arca a f�jdalom �s szomor�s�g jeleit hordozza.  M�zeumi gy�jtem�nyekben: -Hollandi�ban, Rembrandt m�veinek legjelent�sebb gy�jtem�nye az Amszterdami Nemzeti M�zeumban tal�lhat�, bele�rtve a De Nachtwacht (�jjeli �rj�rat) �s a De Joodse bruid (A zsid� menyasszony) c�m� k�peit is.  
-Legt�bb �narck�pe a h�gai Mauritshuis m�zeumban van.
-Egykori lak�helye Amszterdamban Rembrandt H�zi M�zeum n�ven m�k�dik, mely rengeteg metszet�nek otthont ad.
-Jelent�s gy�jtem�nyek tal�lhat�k m�g Berlinben, Szentp�terv�rott, New Yorkban, Washingtonban, a Louvre-ban �s a Londoni Nemzeti Gal�ri�ban
H�res munk�i:
-1629 M�v�sz a st�di�ban (Sz�pm�v�szeti M�zeum, Boston)
-1630 L�z�r felt�maszt�sa (Los Angeles County Museum of Art, Los Angeles)
-1630-1635 Egy t�r�k (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1631 Nicolaes Ruts arck�pe (Frick Collection, New York)

-1632 Tulp doktor anat�miai leck�je (Mauritshuis, H�ga)

-1632 Egy (keleti) nemes port�rja (Metropolitan Museum of Art, New York)

-1633 Krisztus a viharos Genez�reti-tavon (kor�bban Isabella Stewart Gardner Museum, Boston; 1990-ben ellopt�k �s az�ta sem ker�lt el�)
-1635 Belshazzar �nnepe (National Gallery, London)
-1636 S�mson megvak�t�sa (St�delsches Kunstinstitut, Frankfurt am Main, Germany)
-1636 Dana� (Ermit�zs, Szentp�terv�r)
-1642 A l�v�szegylet kivonul�sa, ismertebb nev�n az �jjeli �rj�rat (Rijksmuseum, Amszterdam)
-±1643 Krisztus betegeket gy�gy�t, m�sn�ven A sz�zforintos lap (Victoria and Albert Museum, London) r�zkarc, nev�t az �ri�si �sszegr�l kapta, amit kifizettek �rte
-1647 Id�s h�lgy k�nyvvel (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1650 A filoz�fus (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1650 A malom (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1653 Izs�k fel�ldoz�sa (Ermit�zs, Szentp�terv�r)
-1653 Arisztotel�sz Hom�rosz mellszobr�val (Metropolitan Museum of Art, New -York)
-1654 Bethsab� a f�rd�ben (Louvre, P�rizs) (ehhez a festm�nyhez val�sz�n�leg Hendrickje �llt modellt)
-1655 J�zsefet megv�dolja Putif�r feles�ge (National Gallery of Art, Washington D.C.)
-1656 R�zsasz�n vir�got tart� h�lgy (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1657 P�l apostol (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1658 �narck�p (Frick Collection, New York)
-1658 Philemon �s Baucis (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1659 J�kob k�zdelme az angyallal
-1659 �nrack�p (Metropolitan Museum of Art, New York)
-1660 �narck�p (Metropolitan Museum of Art, New York)
-1660 �riember portr�ja kalappal �s keszty�vel (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1660 Strucctoll-legyez�s h�lgy portr�ja (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1661 Julius Civilis �sszeesk�v�se (Nationalmuseum, Stockholm) (Julius Civilis felkel�st vezetett Hollandia ter�let�n az �kori R�ma ellen) (a festm�ny sok darabja hi�nyzik, csak a k�zepe van meg hi�nytalanul)
-1662 A poszt�s c�h el�lj�r�i (holland nev�n De Staalmeesters) (Rijksmuseum, Amszterdam) -1662 Kalapos embe portr�ja (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1662-1663 Asztaln�l �l� ifj� (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1664 Lucretia (The National Gallery of Art, Washington, DC)
-1664 A zsid� menyasszony (Rijksmuseum, Amsterdam)
-1666 Lucretia (The Minneapolis Institute of Arts, Minneapolis)
-1669 A t�kozl� fi� visszat�r�se (State Hermitage Museum, St. Petersburg)
Az �jjeli �rj�rat: Rembrandt a 'Frans Banning Cocq kapit�ny mil�ci�ja' c�m� festm�nyt 1640 �s 1642 k�z�t festette. A festm�nyt k�s�bb „Patrouille de Nuit”-nak nevezt�k a franci�k, �s „Night Watch”-nak nevezte Sir Joshua Reynolds, mert felfedez�sekor m�r annyira megviselte az id�, hogy szinte felismerhetetlen volt, �s �jszakai jelenetnek t�nt. Megtiszt�t�sa ut�n j�ttek r�, hogy egy csapat musk�t�st �br�zol, akik egy s�t�t udvarb�l kil�pnek a vak�t� naps�t�sbe. A k�p c�m�t azonban ezut�n sem v�ltoztatt�k meg. A mester m�ve a Kloveniersdoelen �j nagyterm�be volt sz�nva, amely a v�rosi mil�cia musk�t�s csapata volt. Rembrandt elt�rt a hagyom�nyt�l, amely azt �rta el�, hogy a festm�nynek form�lisnak, hivatalosnak kellene lenni. Ennek ink�bb egy tabl�szer� k�p felelt volna meg. Ehelyett Rembrandt azt �br�zolta, ahogy a csapat k�ldet�sre indul (hogy ez egy �tlagos �rj�rat, vagy valamilyen k�l�nleges esem�ny, az vitatott). Az �j megk�zel�t�st nem fogadta osztatlan siker, f�k�pp azok el�gedetlenkedtek, akiket a jelenet h�tter�ben, rosszul l�that� helyeken �r�k�tett meg. Emiatt a fizets�g is k�sett. M�g a v�szon egyes darabjait is le kellett v�gni, hogy odaf�rjen a kiszemelt falra. Ez a festm�ny jelenleg a amszterdami Rijksmuseum legnagyobb term�ben f�gg. Ez egy m�retes festm�ny, amely elfoglalja az eg�sz h�ts� falat – annak ellen�re, hogy m�r darabokat v�gtak le r�la –, �s vitathatalanul az egyik leghat�sosabb festm�nye a m�zeumnak. Rembrandt m�veinek �jra�rt�kel�se: 1968-ban indult a Rembrandt Research Project. M�v�szett�rt�n�szek fogtak �ssze m�s tudom�ny�gak k�pvisel�ivel, hogy �jra �rt�kelj�k azokat a munk�kat, amelyeket Rembdrandtnak tulajdon�tunk, felhaszn�lva minden lehets�ges eszk�zt, mint pl. a leg�jabb m�szaki diagnosztikai elj�r�sokat. Ezek seg�ts�g�vel egy teljes kritikai albumot sz�nd�koznak l�trehozni Rembrandt m�veihez. Munk�juk eredm�nyek�pp sz�mos, kor�bban Rembrandt m�v�nek hitt festm�nyt kellett a list�r�l levenni. Ezek nagy r�sz�t a tan�tv�nyok munk�inak tartj�k. Ebbe a csoportba tartozik a Lengyel lovas, a New York-i Frick-gy�jtem�ny egyik kincse. �vekkel ezel�tt, ennek eredetis�g�t sok tud�s megk�rd�jelezte. A Rembrandt Research Projekt eredm�nyek�pp ezt a festm�nyt most m�r Rembrandt egyik legk�zelebbi �s legtehets�gesebb tan�tv�ny�hoz, Willem Drosthoz k�tik. 2005-ben n�gy olajfestm�nyr�l, amelyr�l azt tartott�k, hogy Rembrandt tan�tv�nyaihoz tartoznak, �jra�rt�kelt�k. Jelenleg �gy v�lik, ezeket Rembrandt maga k�sz�tette: Study of an Old Man in Profile �s Study of an Old Man with a Beard amerikai mag�ngy�jtem�nyekb�l, Study of a Weeping Woman, a Detroiti M�v�szeti Int�zetb�l, �s az 1640-ben festett Portrait of an Elderly Woman in a White Bonnet. Barokk: A barokk a renesz�nsz ut�n k�vetkez� f�bb m�v�szeti korst�lus, amely kb. 1600-t�l kb. 1750-ig tartott, �s melyre bonyolult mint�k, gazdag d�sz�t�s, monumentalit�s jellemz�. K�zvetlen�l a manierizmusb�l fejl�d�tt ki. A barokk k�s�i �ga a copf, ill. rokok� st�lus. A barokkot k�vet� korst�lus a klasszicizmus. A barokk sz� az olasz barocco sz�b�l ered, ami nyakatekert okoskod�st jelent. Ez a barokkra jellemz� t�ld�sz�tetts�gre �s formai brav�ross�gra utal. A barokkr�l: A barokk kor a humanizmus �s a felvil�gosod�s k�z�tti �ra, az ellenreform�ci� �s az abszolutisztikus kir�lys�gok kialak�t�s�nak ideje. A kor vil�gk�pe igen hasonl�t a k�z�pkor�ra; a k�z�ppontban az Isten �s a szentek �llnak, az ember csak a vil�g eleny�sz� r�sze. Az evil�gi l�tez�s csak �lom; az �let a t�lvil�gon kezd�dik (ezt hangs�lyozza pl. Calder�n: Az �let �lom, ill. Lope de Vega: Kert�sz kuty�ja c. m�ve). Gyakoriak m�g a t�rt�nelmi p�ld�k (pl. Zr�nyi: Szigeti veszedelem). Eg�szen a 19. sz�zadig nem ismert�k el k�l�n ir�nyzatnak. A „rehabilit�ci�t” Heinrich W�lfflin vitte v�gbe, amikor is barokk m�veket (els�sorban k�pz�m�v�szeti alkot�sokat) tanulm�nyozot. A k�vetkez� k�vetkeztet�seket vonta le:
-M�g a renesz�nsz alkot�sok „nyitottak”, addig a barokk kor alkot�sai „z�rtak”
-Az alakzatok egym�shoz k�pesti elrendez�se is m�s: am�g renesz�nszn�l egym�s mell� rendel�s �s szimmetria, addig a barokkn�l al�-f�l� rendel�s figyelhet� meg
-A renesz�nsz egy n�z�pontot alkalmazott, a barokk t�bbet (n�z�pontv�lt�s)
-A renesz�nsz alkot�sok fel�leti alkot�sok, a barokkban a m�lys�g-magass�g figyelhet� meg
-A renesz�nsz m�vek statikusak, ellent�tben a barokk mozgalmass�g�val.
Ezen elt�r�sekre hivatkozva mondta ki W�lfllin, hogy a barokk igenis auton�m korst�lus.
Az ellenreform�ci� korst�lusa: A barokk eszmei h�ttere egy�rtelm�en a sok t�mad�st �s kritik�t �t�lt katolikus egyh�z �ltal ind�tott ellenreform�ci�/katolikus meg�jul�s volt. Az egyh�z f� c�lja a renesz�nsz alatt, a reform�ci� k�vetkezt�ben elvesztett h�vek visszaszerz�se illetve h�vei hit�kben val� meger�s�t�se volt, melyet t�bbf�le eszk�zzel pr�b�lt meg el�rni: n�ha m�r-m�r m�rt�ktelennek t�n� t�lz�sokkal a m�v�szetben (a barokk templomok pomp�ja �s bonyolult d�sz�t�se, monument�lis zenei �s irodalmi m�vek, valamint festm�nyek), illetve az egyh�zi fegyelem megszil�rd�t�s�val, a teol�giai k�pz�s felfejleszt�s�vel �s t�mogat�s�val. Mivel az egyh�zi z�rzavart gyakran a vil�gi hatalmak is kihaszn�lt�k, sok esetben politikai vagy p�nz�gyi r�hat�ssal siker�lt visszaszerezni a magas rang� h�veket. Teol�giai �s hatalmi szempontb�l jelent�s vol