Nyelvtan : Magn s nyilvnos kommunikci, a hivatalos iratok |
Magn s nyilvnos kommunikci, a hivatalos iratok
WD 2008.01.12. 11:13
Magn s nyilvnos kommunikci, a hivatalos iratok
A kommunikci = kzlsfolyamat.
Magnkommunikci lehet:
l, szbeli, pl. prbeszd, valamilyen trtnet elmondsa, elbeszls.
rsbeli, pl. levl.
A nyilvnos kommunikci: ide tartozik az jsgrs mfaja ill. a klnbz sznoki mfajok, pl. az elads, a hozzszls vagy az n. sznoki beszd.
A magnkommunikcit jellemzi a ktetlensg, a kzvetlensg, a vltozatos szkincs, viszont vannak ktttsgei, mint pl. a megszlts, a ksznsi formk.
A nyilvnos kommunikci jellemzit alapveten meghatrozza, hogy valamennyi mfaj a nyilvnossg eltt hangzik el, ezek ignyes mfajok, cljuk: a megrtets ill. a meggyzs. Ide tartozik pl. a publicisztika (jsgrs). Az jsgrs clja: a trsadalom tagjainak tjkoztatsa a politikai, gazdasgi, trsadalmi s kulturlis let idszer esemnyeirl, de ebben mindig benne van a meggyzs szndka.
Hivatalos iratok:
Szhasznlatukra hivatali kifejezsek, jogtudomnyos szavak hasznlata jellemz. ltalban latin ill. nmet eredetek, ezrt jellemz rjuk az n. terpeszked kifejezsek hasznlata (pl. Az gy elintzst nyert), ez bonyolultt teszi a nyelvet.
Hasznlata: pl. krelmeknl, trvnyeknl, az alkotmnynl.
Ezeknek a mfajoknak pontosnak, tmrnek s egyrtelmnek kell lennik.
Jellemzi: pontokba van szedve, paragrafusok, alpontok s fpontok, pontossg, tmrsg, egyrtelmsg.
|