nyelvi szintek3
WD 2008.01.12. 11:44
Nyelvi szintek - hangtrvnyek
A beszd egyik legfbb jellemzje, hogy a hangokat nem elszigetelten ejtjk ki, hanem egy sszefgg folyamat rszeknt. gy az egyms mell kerl hangok hatnak egymsra, befolysoljk egymst.
Mssalhangzk trvnyszersgei
Rszleges hasonuls
Egyms mell kerl kt mssalhangz kzl az egyik egy tulajdonsgban, vagyis rszlegesen hasonl lesz a msikhoz.
Pl.: vasban: a kiejtsben az s hangbl zs hang lesz, mert az s hang zngsl a zngs b hang hatsra.
Teljes hasonuls
Egyms mell kerl kt mssalhangz, ezek teljesen eggy vlnak.
Van rsban jellt formja. Pl.: naggy tettelek titeket (nagy + v/v). A v-bl gy lesz az rsban, teljesen hasonul, teljesen eggy vlik a v-vel.
Van rsban jelletlen formja. Pl.: anyja. Kiejtsben kt ny hangot ejtnk, vagyis a j hang a kiejtsben teljesen hasonul az ny hanghoz.
sszeolvads
Kt klnbz mssalhangz kerl egyms mell, a kiejtsben egy harmadik hossz hang keletkezik bellk.
Pl.: bartsg. Kiejtsben hossz cs lesz.
Hangkivets
Ha a sz belsejben kettnl tbb mssalhangz kerl egyms mell, akkor a hangcsoport kzps tagja rendszerint d ill. t, a kiejtsben kiesik.
Pl.: mondta. A kiejtsben a d kiesik.
Rvidls
Egyms mell kerl egy hossz s egy rvid mssalhangz, a kiejtsben a hossz mssalhangz megrvidl.
Pl.: jobbra a kiejtsben megrvidl, csak egy b hallatszik.
Magnhangzkra vonatkoz trvnyszersgek
Hangrend
A magas s mly magnhangzk szablyos elrendezdse.
A hangrend a finnugor nyelvek jellemz sajtossga. Az eredeti s egyszer szavaink vagy csak magas vagy csak mly hangrendek. (Pl.. magas: feny, mly: hajnal, magyar)
Nagyon kevs a vegyes hangrend szavunk, ami finnugor eredet. Pl.: csillag.
Illeszkeds
A nyelv a toldalkok kapcsolsa utn is igyekszik fenntartani az eredeti hangrendet. A magas hangrendekhez magas toldalkot kapcsolunk, pldul: fenyrl.
A mly hangrendekhez mly toldalkot kapcsolunk, pldul: hajnalban.
A vegyes hangrend szavak esetben ltalban az utols sztag dnti el a toldalk hangrendjt. Pldul: csillagtl.
|